• Nóra

Ideg-rendszer-tan

Figyelem, hardcore tartalom!



A mai bejegyzésben tényleg nem a legkönnyedebb témát hoztam. Viszont nagyon érdekes és tanulságos megnézni, hogyan is működik az agy. Hogyan fejlődnek a képességeink? Hogyan alakul ki egy-egy rendszer az agyban?



Íme, a fantasztikus idegsejt, minden működés alapja!

Az idegrendszert alkotó idegsejtek a sejttestből és a sejtnyúlványokból állnak. Olyanok, mint a meghosszabbított "karú" csillagok. A sok-sok idegsejt karjai egymás felé nyúlnak, hálózatot alakítanak ki. De a dolog különlegessége, hogy nem érnek össze. Egy ingerületátvivő anyag segítsége kell az inger továbbításához. Ez a szinapszis. A szinapszisok biztosítják az idegpályák, ingerületvezető kapcsolatok kiépülését.

Az idegsejt nyúlványait úgynevezett glia sejtek veszik körül. Ezek a sejtek pólyaként veszik körül a nyúlványokat. Minél többször érkezik ingerület, annál gyorsabb lesz az átadás egyik idegsejttől a másikig, annál biztosabb lesz a kapcsolat két idegsejt között. Minél többször érkezik ingerület, annál vastagabb lesz ez a pólya. Így válik tökéletesebbé és gyorsabbá az ingerület átvezetése egyik idegsejttől a másikig.


Ez a tanulás alapja sejtélettani szempontból.


Ha át szeretnénk szoktatni egy rosszul berögzült folyamatot, akkor ehhez "el kell felejtetni" a sejtekkel az eddig rögzült kapcsolatokat. Vagyis abba kell hagyni a rosszul rögzült folyamat gyakorlását. Lassacskán leépül a hibás kapcsolódás, és ezután lehet megtanítani, újra tanítani a folyamatot, ezúttal jól kivitelezve.


Az idegrendszeri háló minősége nagy mértékben függ a csecsemőkori ingerek mennyiségétől és minőségétől. Sőt, szerepet játszik benne a táplálkozás és az idő is!

Az agy fejlődésében szinte a leglényegesebb szakasz az élet első két, két és fél éve.

Az agyban már rengeteg idegsejt áll készen a megszületés pillanatában. Azonban sok olyan is van, amelyek akkor vándorolnak végleges helyükre, amikor az idegrendszer érési folyamatai erre ösztönzik őket. Ezek a sejtek ekkor kezdik el kialakítani a szinapszis kapcsolatokat. Ehhez már előzetes érési folyamatok és a külső ingerek is kellenek.


Bizonyos kor után már nem keletkeznek új idegsejtek, de a megfelelő ingerléssel új kapcsolatokat, szinapszisokat lehet kiépíteni. Vagyis idős korban is képesek vagyunk új ismeretet, tevékenységet elsajátítani. Ez a neuroplaszticitás fogalma, vagyis az idegrendszer rugalmas mivolta, a szinapszis kapcsolatok alakíthatósága.


Az ember fejlődése során vannak olyan időszakok, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy az idegrendszer szerveződésébe jótékony módon beleszóljunk.


Már nem kicsik, még nem nagyok, de az idegrendszer dolgozik a megoldáson!

A 6-7. életév környékén az idegrendszer érési folyamatai felgyorsulnak. Ennek külső jelei a testarányok megváltozása, fogváltás. A figyelem, koncentráció és a terhelhetőség jelentősen megnő.

A 12-13. életév tájékán elkezdődik a serdülés. Ennek az időszaknak a kezdetén van egy olyan átmeneti helyzet, hogy a gyerekek egyszerűen nem tudnak tanulni. Mintha minden addigi képességüket elvesztették volna. Ez azonban tőlük és az akaratuktól teljesen független. Pontosan olyan érési tünet, mint a fogváltás. Ez a kritikus időszak néhány héttől pár hónapig is eltarthat. Ám a jó hír, hogy a folyamat lezárultával ismét megnő a terhelhetőség, és a gyermek egy újabb érettségi szintre lép.

A 17-18 éves korosztály szintén idegrendszeri krízisen megy keresztül, itt is történik egyfajta minőségi ugrás. Ekkor lép az gyermek az serdülőkorból az ifjúkorba.


Természetesen bármely életkorban lehet fejleszteni a gyermeket. Ez a fejlődés-fejlesztés spontán meg is történik az egészséges életmód, helyes életvitel, korosztálynak megfelelő tevékenységek hatására.



Ha Te végigolvastad, tényleg nagyon elszánt vagy! :-) Köszönöm szépen a figyelmedet!



Szeretettel: Nóri



Ne maradj le a legfrissebb blogcikkekről, iratkozz fel a hírlevélre!


A tartalom forrása: Kulcsár Mihályné - A tanulás öröm is lehet A képek forrása: Wikipédia, Wix