Először a félév lezárásáról szerettem volna írni, de elvetettem. Egyrészt annyian írnak ilyen-olyan összegzést, hogy egyáltalán, ez bizonyítvány-e, és ha igen, mit bizonyít, másrészt, ha már lezárták - késő bánat, vagy öröm, kinek mi!
Ezért úgy döntöttem, inkább a következő félévre koncentrálok. Új félév, új esélyek!
Na de azért a tanulságokat le lehet vonni az előző teljesítményekből.
Például, ha megint "valami miatt" nem sikerült a töri hármason javítani, vagy az utóbbi időkben egyre rosszabbak a matek jegyek. Vagy most már tényleg fontos az év végi jegy, mert beleszámít a felvételibe, de ingadozik két jegy között...
Ki hányszor mondta a gyerekének, hogy "de most már tényleg szedd össze magad", vagy "ha legközelebb is hármas lesz a dolgozat, tényleg elveszem a ....(legszeretettebb dolgot). Jelentkezzen, akinél volt bármilyen hatása! Na jó, tartósabb hatása?!
(A különböző nevelési stílusok elemzésébe most nem bonyolódnék bele, de a felszólítgatások és a légből kapott fenyegetések általában nem az elvárt hatást hozzák.)
Tényleg! Mi van, ha a gyerek egyébként minden tőle telhetőt megtesz, csak egyszerűen ennyi telik most tőle? Vagy valóban nem tudja, hogy lehetne jobban tanulni, mert nem ismer más módszert, csak azt, ahogy ő próbálja.
Új félév, új esélyek: itt az ideje kipróbálni, hogy hogyan lehetne kimozdítani ebből a helyzetből! Ki lehet találni új módszereket, új helyszínt a tanulásban, esetleg tanulhat másokkal együtt, közösen feldolgozva az anyagot, más időbeosztással, más ütemezéssel.
Körülbelül felső tagozatra, 10-11 éves kor körül már minden gyereknek kialakul egy sajátos tanulási stílusa, ahogyan neki könnyebb feldolgozni az anyagot. Legtöbben ezt ösztönösen is érzik, de előfordulhat, hogy kell egy kis segítség, egy finom kis noszogatás, alternatívák bemutatása ahhoz, hogy rájöjjön, mi is működik nála a legjobban. Ha ez megvan, már tett egy nagy lépést a fejlődés irányába! Afelé, hogy megismerje, hogyan működik ő a legjobban, mi kell ahhoz, hogy megmutathassa, mire képes!
Arra biztatok minden szülőt és gyereket, hogy merjenek kísérletezni, hogyan, milyen körülmények között tud a gyermek a legjobban tanulni, mi az, ami feldobja és motiválja! Mert a motiváció kulcsa a sikerélmény!
Ha pedig segítség kell ezen az úton, keressetek bátran!