Figyelem, hardcore tartalom!
A mai bejegyzésben tényleg nem a legkönnyedebb témát hoztam. Viszont nagyon érdekes és tanulságos megnézni, hogyan is működik az agy. Hogyan fejlődnek a képességeink? Hogyan alakul ki egy-egy rendszer az agyban?
Az idegrendszert alkotó idegsejtek a sejttestből és a sejtnyúlványokból állnak. Olyanok, mint a meghosszabbított "karú" csillagok. A sok-sok idegsejt karjai egymás felé nyúlnak, hálózatot alakítanak ki. De a dolog különlegessége, hogy nem érnek össze. Egy ingerületátvivő anyag segítsége kell az inger továbbításához. Ez a szinapszis. A szinapszisok biztosítják az idegpályák, ingerületvezető kapcsolatok kiépülését.
Az idegsejt nyúlványait úgynevezett glia sejtek veszik körül. Ezek a sejtek pólyaként veszik körül a nyúlványokat. Minél többször érkezik ingerület, annál gyorsabb lesz az átadás egyik idegsejttől a másikig, annál biztosabb lesz a kapcsolat két idegsejt között. Minél többször érkezik ingerület, annál vastagabb lesz ez a pólya. Így válik tökéletesebbé és gyorsabbá az ingerület átvezetése egyik idegsejttől a másikig.
Ez a tanulás alapja sejtélettani szempontból.
Ha át szeretnénk szoktatni egy rosszul berögzült folyamatot, akkor ehhez "el kell felejtetni" a sejtekkel az eddig rögzült kapcsolatokat. Vagyis abba kell hagyni a rosszul rögzült folyamat gyakorlását. Lassacskán leépül a hibás kapcsolódás, és ezután lehet megtanítani, újra tanítani a folyamatot, ezúttal jól kivitelezve.
Az idegrendszeri háló minősége nagy mértékben függ a csecsemőkori ingerek mennyiségétől és minőségétől. Sőt, szerepet játszik benne a táplálkozás és az idő is!
Az agy fejlődésében szinte a leglényegesebb szakasz az élet első két, két és fél éve.
Az agyban már rengeteg idegsejt áll készen a megszületés pillanatában. Azonban sok olyan is van, amelyek akkor vándorolnak végleges helyükre, amikor az idegrendszer érési folyamatai erre ösztönzik őket. Ezek a sejtek ekkor kezdik el kialakítani a szinapszis kapcsolatokat. Ehhez már előzetes érési folyamatok és a külső ingerek is kellenek.
Bizonyos kor után már nem keletkeznek új idegsejtek, de a megfelelő ingerléssel új kapcsolatokat, szinapszisokat lehet kiépíteni. Vagyis idős korban is képesek vagyunk új ismeretet, tevékenységet elsajátítani. Ez a neuroplaszticitás fogalma, vagyis az idegrendszer rugalmas mivolta, a szinapszis kapcsolatok alakíthatósága.
Az ember fejlődése során vannak olyan időszakok, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy az idegrendszer szerveződésébe jótékony módon beleszóljunk.
A 6-7. életév környékén az idegrendszer érési folyamatai felgyorsulnak. Ennek külső jelei a testarányok megváltozása, fogváltás. A figyelem, koncentráció és a terhelhetőség jelentősen megnő.
A 12-13. életév tájékán elkezdődik a serdülés. Ennek az időszaknak a kezdetén van egy olyan átmeneti helyzet, hogy a gyerekek egyszerűen nem tudnak tanulni. Mintha minden addigi képességüket elvesztették volna. Ez azonban tőlük és az akaratuktól teljesen független. Pontosan olyan érési tünet, mint a fogváltás. Ez a kritikus időszak néhány héttől pár hónapig is eltarthat. Ám a jó hír, hogy a folyamat lezárultával ismét megnő a terhelhetőség, és a gyermek egy újabb érettségi szintre lép.
A 17-18 éves korosztály szintén idegrendszeri krízisen megy keresztül, itt is történik egyfajta minőségi ugrás. Ekkor lép az gyermek az serdülőkorból az ifjúkorba.
Természetesen bármely életkorban lehet fejleszteni a gyermeket. Ez a fejlődés-fejlesztés spontán meg is történik az egészséges életmód, helyes életvitel, korosztálynak megfelelő tevékenységek hatására.
Ha Te végigolvastad, tényleg nagyon elszánt vagy! :-) Köszönöm szépen a figyelmedet!
Szeretettel: Nóri
Ne maradj le a legfrissebb blogcikkekről, iratkozz fel a hírlevélre!
A tartalom forrása: Kulcsár Mihályné - A tanulás öröm is lehet A képek forrása: Wikipédia, Wix